Dr. Vercz Tamás: Hittel és szerelemmel lehet ezt csinálni

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: google
Google+
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn

Egy soltvadkerti jogász, aki a csúcsok közelébe vitte a futsalt Kecskeméten

Dr. Vercz Tamás Soltvadkerten született, Kecskeméten járt a Református Gimnáziumban, majd a Szegedi Tudományegyetemen először bölcsész, majd jogi diplomát is szerzett. Az élet úgy alakította sorsát, hogy visszatért Kecskemétre, majd újraindította a városban korábban megszűnt futsalt és ma már a Nemzeti Bajnokság első osztályában játszik a csapata. Egy valódi, önzetlen sportmecénás, aki szerint csak hittel és szerelemmel lehet vezetni egy olyan sportágban egy klubot, amely már kinőtt a gyerekcipőből és egyre magasabbra tör. Az indulásról, a sportág gondjairól beszélt a Bácshírnek adott interjúban.

            Én egy soltvadkerti gyerek vagyok, ott születtem, ott nőttem fel, ott jártam ki az általános iskolát. Családomra büszke vagyok, mindkét szülői ágon sváb felmenőim vannak. A nagymamám még tudott svábul. Büszkén vallom, hogy sváb-magyar gyerek vagyok. Szüleim nagyon sokáig mezőgazdasággal foglalkoztak, szőlő és bortermelés volt a megélhetésük forrása, sok más vadkerti családhoz hasonlóan. A Soltvadkert megyei első osztályú csapatában játszottam egészen addig, amíg nem kerültem válaszút elé: tanulás vagy foci.

Az SG Kecskemét Futsal csapata

Mi döntötte el, hogy melyik irányba indulsz?

            Református sváb nagymamám azt szerette volna, hogy lelkész legyek. A rendszerváltás után indult meg Kecskeméten a Református Gimnázium, ahova felvettek és négy évig ott tanultam. A gimi alatt hazajártam focizgatni, de mivel a tanulásban jó eredményeim voltak, apu azt mondta: irány az egyetem. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsész Karára felvételiztem, történelem szakra. Felvettek, majd egy év múlva a jogra is felvettek. Egyszerre végeztem az egyetem két karát, az egyiket nappalin, a másikat levelezőn. Amikor befejeztem a bölcsészkart, átmentem nappalira a jogi karra. Hat évet lehúztam az egyetemen. Az első munkahelyem Kiskunhalason a polgármesteri hivatalban dolgoztam előadóként. Utána volt egy nagy pálfordulás, mert kimentem a szabadpiacra és a Brill Kft-nél az Audi szalon vezetője lettem. Kecskeméti menyasszonyom révén a szívem is ide húzott. Kilenc évet húztam le a Brillnél, majd úgy döntöttem, hogy vagyok elég érett ahhoz, hogy saját vállalkozást indítsak. A jogi tanulmányokból fakadóan a pályázatírás vonzott, azóta is ezt csinálom.

Mikor jött az a gondolat, hogy kellene valamit a sport területén is csinálni?

            Volt egy amatőr csapat, amelyikben még focizgattam Kecskeméten a városi bajnokságban. Három-négy évig játszottunk egy jó kis társasággal együtt, amikor a jelenlegi futsal csapatban játszó Móra Viktor felvetette, hogy valamit komolyabban kellene csinálni, mert unjuk már ezt a városi bajnokságot. Megkérdeztem, hogy mire gondolt. Azt mondta futsal. Bármilyen fura, azt sem tudtam, hogy eszik vagy isszák ezt a sportágat. Utánanéztem és azt mondtam, tetszik és indítsuk el az amatőr csaptatunkat az országos bajnokságban. Akkor még két liga volt és a másodikban elindultunk. A Brill Kft-nél korábban együtt dolgoztam Hájer Sándorral, akit felkértem edzőnek. Teljesen amatőrként, az első évben minimális költségvetéssel működtünk. Kipróbáltuk magunkat.

Hogyan léptetek tovább, hiszen a mai csapat már nem amatőr szinten játszik?

A mai klubot gazdasági társaság működteti, de mint sportszervezet vagyunk regisztrálva a Magyar Labdarúgó Szövetségnél.

Én alapvetően maximalista embernek tartom magamat. Nem elég a száz százalék, ha kell legyen százhúsz százalék. Az első évben barátilag működött ez a dolog. Láttuk, hogy van is eredménye, de legyen több edzés, legyen egy kicsit magasabb szinten ez az egész. Próbáltunk szisztematikusan játékosokat gyűjteni, ne csak a baráti társaságból. Mindig egy picit fejlődtünk. Odáig jutottunk öt év alatt, hogy ma már egy első osztályú klubról beszélhetünk, amelynek a játékosállománya 90 százalékban profi játékosokkal, profi szakmai stábbal működik. Még innen is lehet természetesen sokat fejlődni, de ez annak az eredménye, hogy mindig akartunk egypicikét többet és többet.

Hogyan épül fel a gazdasági társaság? Vannak társtulajdonosok, többen segítenek?

A gazdasági társaság 75 százalékban az enyém és van egy csendestárs 25 százalékban egy magánszemély.

Hogyan lehet a nagyrészt profi játékosokból álló klubbot a mai viszonyok között működtetni?

            A futsal egy kiváló sportág. Mint kispályás labdarúgás, szerintem egyre nagyobb teret fog majd az országban elérni, különösen, ha a televízió is több mérkőzést közvetít majd. Már megvolt az első tévés mérkőzésünk. Ezt a sportágat hittel és szerelemmel lehet csinálni. Az első évben egy minimális büdzsével készültünk, annak most a hatvanszorosát kell előteremteni. Ez már profi világ. Még így is azt gondolom, nem megbántva más sportágakat, a legolcsóbb sportág, ha a nagypályás labdarúgáshoz, vagy kézilabdához viszonyítjuk. Itt nincsenek elszánt összegek. Természtesen vannak szponzorok, de a költségvetés hetven százalékát én teszem be. A maradék harminc százalékot adják a szponzorok. Bármilyen furán hangzik. Ezért mondom, hogy hit és szerelem kell hozzá.

Szoktam a páromnak mondani, hogy sok minden t szokott csinálni a férfi, iszik, dohányzik, esetleg lányok után néz. Én egyiket sem csinálom, nekem ez a hobbim.

Megjelentek a külföldi játékosok. Nincs elég magyar fiatal, aki a futsalt választaná sportágául?

            Nincs. A futsal társadalom egy nagyon zárt közeg. A futsal legfontosabb ismérve, hogy általában azok választják nagyrészt, akik vagy a nagypályán nem értek el eredményt és mintegy kifutó lehetőség megjelenik neki a kispálya. A játékosok másik része az, akik tényleg profi szinten próbálják ezt a sportágat űzni. Minőségi magyar játékos kevés van. Ez visszavezethető arra, hogy az utánpótlásképzés nincs azon a szinten, mint a kézilabdában, kosárlabdában vagy akár a nagypályás fociban. Ez még gyerekcipőben jár.

Edzés előtt a fiatalokkal

Klubod, a Scoregoal Futsal Kecskemét több ificsapatot is működtet, nem is eredménytelenül. lesz utánpótlás?

            Tudatosan próbáljuk felépíteni az utánpótlást, mert csak idegenlégiósokkal semmilyen szempontból nem éri meg, nem találok benne fantáziát, mert előbb-utóbb az nem kecskeméti csapat lesz, nem magyar csapat lesz. Jelenleg is hárman jöttek a kecskeméti labdarúgó akadémiáról hozzánk, ott tanulták az alapokat és megpróbáljuk őket beépíteni. Ezek 18-19 éves fiatalok.

És a többi csapat nem ezt teszi. Az Újpestben brazilokat láttam.

            A nagycsapatok, mint a Berettyóújfalu, a Haladás, a Veszprém vagy az Újpestben a brazilok természetesen játszatnak külföldieket. A kiscsapatok irigykedve figyelik a többieket. Az elmúlt két évben, az NB I-es klubok elnökeinek találkozóira járok és ott, mint Kecskemét kapjuk a fricskákat, hogy idegenlégiósokat építünk be.

Én el szoktam mondani azt, hogy ne irigykedjünk, mert ezek, akik jönnek idegenlégiósok, ezek magas szinten játszanak futsalban. Egy teljesen más kultúrát hoznak. Itt van nálunk a Mánya Szabolcs, aki nem is annyira idegenlégiós, mert egy erdélyi magyar srác, egy székely fiatal, de ő mégis egy másfajta futsalkultúrát tud hozni hozzánk. Ezek a gyerekek, aki mellette tanulnak, felnéznek rá. Látjuk azt nap mint nap, hogy jobban odateszik magukat, szinte példaképként tekintenek ezekre a játékosokra. ha megtaláljuk a megfelelő összetételt, hogy magyar játékosok és 3-4 idegenlégiós legyen a csapatunkban, megtaláljuk az egyensúlyt, akkor abból tud profitálni a futsal-társadalom. Ezek a gyerekek, mint a Sallai Bence, vagy a Récsei Peti, akik kecskeméti gyerekek, lehet, hogy 3 év múlva be tudnak olyan karriert futni, pont abból kifolyólag, hogy tanulnak ezektől az idegenlégiósoktól, hogy eljutnak a válogatott szintig. Ez a cél. Szeretnénk évente egy-két fiatal játékost felvinni a felnőtt csapathoz a mi utánpótlásunkból.

Mánya Szabolcs, a csapatkapitány

A csapatban kitűnt játékosokat nem próbálják elcsábítani?

            Dehogynem. Ez állandó dilemma lesz a nyáron, amikor vége lesz a bajnokságnak, hogy mit tudunk mi letenni az asztalra. A minőségi játékosokat akarják vinni azok az erős klubok, akik nagyobb költségvetéssel gazdálkodnak. Én abban reménykedek, ha itt jól érzik magukat, van eredmény is, akkor úgy döntenek, hogy maradnak. A mi klubunk ebből a szempontból teljesen tiszta, nincsenek tartozások, nincsenek elmaradások. Itt mindenki megkapja a maga megállapodott fizetését, bérét. Mindenki megkapja azokat a dolgokat, amelyekben megállapodtunk. Úgy gondolom, ezek fontos szempontok lesznek akkor, amikor arról döntenek, hogy maradjanak-e.

Hogyan épül fel az utánpótlás? Hány kecskeméti fiatal van közöttük?

            Most három korosztályunk van: egy U15-ös, ezek a 13-14 évesek, és van felfelé van egy U17-es és egy U20-as korosztályunk. A két felső korosztály az országos bajnokságban, az NB I-ben játszik, az U15-ös csapat pedig a megyei bajnokságban szerepel. A három csapatban 55-60 gyerek edz. Néhányan más nagypályás klubnál is fociznak és mellette futsaloznak. A nagykönyvek szerint ezt 17-18 éves korig lehet, akkor pedig el kell dönteni, hogy melyiket választják. Szeretnénk lefelé is menni és 13 és 11 éves korosztályokba, de a legnagyobb probléma, amely a reményeink szerint a jövőben megoldódik az a terem. Ha megépül a terveink szerint a Katona József Gimnáziumban a sportcsarnok, akkor ki tud alakulni egy olyan nagy család, agy scoregoal család, ahol a felnőttek egy helyen edzenek a fiatalokkal és találkozhatnak. Szülőkkel beszélgetve azt érzem, hogy sokan már 10 évesen is jelentkeznének hozzánk. Nagyon sokan telefonálnak és mondják, hogy hoznák gyerekeiket már 10 éve korukban. Egyelőre nem tudunk termet szerezni, bérelni. Edző még lenne, meg a szakmai felépítést is meg tudjuk oldani.

A mérkőzéseket nézve azt látom, míg a nagypályás fociban a technikai tudás mellett a gyorsaság és a határozottság is alapfeltétel, a futsalban a hiányos technikai tudást nem lehet pótolni. Lehet-e megfelelő utánpótlást találni a futsalhoz?

            Az a tapasztalat, hogy egy 17-18 éves fiatal el tudja dönteni, hogy nagypályán tud érvényesülni, mert a testi felépítése olyan, hogy a futsalban nem tudja az alacsonyabb, de fürgébb játékosokkal felvenni a versenyt. Viszont vannak olyanok, és zömében ilyeneket lehet látni a futsal csapatokban, akik vékonyabbak, nem annyira erős felépítésűek, de nagyon technikásak. Erre a legjobb példa a Récsei Peti, akit már tavaly az U19-es futsal válogatottba behívtak. Ő tipikusan az a játékos, aki nem magas, lent van a súlypontja és iszonyú „finom” a lába. Én úgy gondolom, hogy jól döntött, hogy a futsalt választotta, mert itt tud nagyobb karriert felépíteni.

Mi a rövidtávú és a hosszú távú célod a futsalban?

            Én úgy látom, hogy ráléptünk egy olyan lépcsőfokra, amely elvezethet oda, hogy 2-3 éven belül egy dobogós helyet is elérhet a csapat az NB I-ben. Óriási dolog lenne, ha sikerülne egy bajnoki érmet begyűjteni a csapatnak. Hosszú távú cél az, hogy legyen egy saját otthonunk, épüljön fel a Katonában a sportcsarnok. ha lesz saját otthonunk, akkor ezt a 60 fős utánpótlást minél jobban szélesíteni és elérni azt, hogy akár kétszáz gyerek is tudjon futsalozni és egy vidéki futsal fellegvárat létrehozni Kecskeméten. Ez a város szempontjából is nagyon jó dolog lenne, ha hosszú távon megragadna ez a sportág elsőosztályú szinten Kecskeméten.

Miben vártok segítséget a sportcsarnok felépítéséhez?

            A sportcsarnok felépítését a látványsportágakhoz biztosított társasági adóból történő felajánlásból szeretnénk felépíteni. Most kezdődött el a tao gyűjtés. Ez egy kétéves terv, hiszen nagy összegbe kerül, többszáz millió forint. Nagy segítség lenne, ha gazdasági társságok a projekt mellé állnának és tudnának ebben segíteni.

Az SG Kecskemét Futsal csapata a legutóbbi fordulóban idegenben döntetlent játszott a Fradival és biztosította a helyét a legjobb öt között a február végén induló réjátszásban. Ezzel a kecskeméti csapat történelmet írt és a felsőházba jutott.

Garaczi János

Címkép: Dr. Vercz Tamás

Foto: scoregoal.hu

További cikkeink