A Kiskunságban távol tartják a ragadozókat egy viperák lakta gyeptől

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: google
Google+
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn

Egy nagy kiterjedésű hálórendszerrel tartják távol a ragadozókat a rákosi viperától a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai.

A rákosi vipera kiskunsági állományának fennmaradását feltételezhetően jelenleg a ragadozók veszélyeztetik a leginkább – írja a knp.hu. A kutatások során kiderült, hogy több állat is vadászik rájuk, például a vörös róka, a borz és több madárfaj is. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egy nagy kiterjedésű hálórendszert épített ki, hogy a ragadozókat távol tartsák a viperák élőhelyén.

A szakemberek szerint a Kiskunságban megfelelő nagyságú élőhelyek vannak a rákosi vipera számára, amelyek elvileg képesek volnának életképes populációt fenntartani, ám egyelőre viszont keveset tudnak erről a kistermetű, rejtőzködő életet élő kígyófajnak a pontos állománynagyságáról és annak változásairól, emiatt nehezen tudják megmondani, hogy hosszú távon is fent tud-e maradni a mindössze néhány ezer körüli példányra becsült faj. Ez azért volt fontos, mert így pontosabb és hatékonyabban tudják megbecsülni az állományt.

A Kiskunsági Nemzeti Park oldaláról kiderül, hogy a vipera élőhelyeken az tapasztalható, hogy hiába van megfelelő élőhely, az egyedsűrűség mégis jóval alacsonyabb, mint a viperák drasztikus megritkulása előtt volt. A szakemberek azt feltételezik, hogy a ragadozók akadályozzák az állománynövekedést, illetve az életképes viperapopulációk kialakulását.

Egy európai uniós LIFE projekt tervezési időszakában, melynek a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság is a tagja, egy éven keresztül borz és róka ürülékmintákat gyűjtöttek az egyik kiskunsági rákosi vipera élőhelyen.

– Tudtuk, hogy a vörös róka, az európai borz és több ragadozó madár is jelentős viperafogyasztók. Az ürülékminták elemzése azt mutatta, hogy ezek a ragadozók csak itt akár 60 egyedet is elfogyaszthattak a rendkívül ritka rákosi viperából egy év leforgása alatt – számolt be Móré Attila, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság projektkoordinátora.

– Vizsgáltuk a ragadozómadarak viperafogyasztását is egy kaszált gyepen, ahol a bálázást követő időszakban a vizsgált 120 darab bála 20 százalékának tetején találtunk rákosi vipera pikkelyeket a madarak köpeteiben – tette hozzá.

A rákosi vipera védelmére szolgáló LIFE projekt keretében a vadászható ragadozók, a róka, a borz és a dolmányos varjú állományszabályozási célú gyérítése a területileg illetékes vadásztársaságokkal együttműködésben zajlik, de a védett és fokozottan védett ragadozómadarak távol tartására más megoldást kellett keresni.

A kunadacsi Rákosivipera-védelmi Központ szomszédságában található rekonstruált gyep az egyik legfontosabb visszatelepítési helyszíne a fajnak. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által végzett visszatelepítések azt a célt szolgálják, hogy a helyi viperaállományok megerősödjenek, és elérjenek egy olyan populációméretet, amely már hosszú távon életképesnek tekinthető, ezért szükséges, hogy a visszatelepítési terület egy részéről hálórendszer segítségével teljesen kizárják a ragadozókat, beleértve a madarakat is. A hálórendszer 40 ezer négyzetméteres. Úgy tervezték meg, hogy alatta elférjenek a legelő marhák, és a kisebb termetű állatok is, így a kígyók ki-be tudnak közlekedni.

– A ragadozóktól mentes élőhelyen a rákosi vipera állománya várakozásunk szerint jelentősen növekedni fog. Így nem csak a lehálózott területen lesz több egyed, de annak közvetlen szomszédságában található viperaállományok is megerősödhetnek, hozzájárulva e ritka kígyó hosszú távú fennmaradásához – tette hozzá Mizsei Edvárd, aki szintén projektkoordinátorként vesz részt a munkában, és a rákosivipera-kereső kutyás egységet is vezeti.

Forrás: baon.hu

További cikkeink