Kunszentmiklósi helytörténész gyűjtötte csokorba saját verseit

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: google
Google+
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn

Székely Gábor kunszentmiklósi helytörténész, magángyűjtő újabb könyvekkel okozott örömöt az olvasóknak, ezúttal a saját verseit szedte csokorba, írja a baon.hu.

Székely Gábor, aki már közel húsz éve él Kunszentmiklóson, ahol létrehozta a Felső-Kiskunsági Emlékek Házát. A helytörténész hosszú évtizedek óta kutatja és gyűjti a Felső-Kiskunságra jellemző, népi kultúrához tartozó tárgyakat, kutatásait a Redemptio című folyóiratban folyamatosan publikálta, valamint a közelmúltban született meg két könyve is a Fénylő fekete kő, a Goromba förgeteg – Lánya pálfordulása című kisregények, a múlt év közepén pedig a Kunszentmiklósi és Fülöpszállási múltidéző című helytörténeti kötetei.

– Gimnazista korom óta írok verseket, melynek egy részét sikerült megőriznem. A kilencvenes évek végén arra az elhatározásra jutottam, hogy a fiók rejtekéből előkerült műveimet egy házi kiadású, Hangulatok címet viselő kötetbe rendezem. Az elkészült könyvecskéhez Fajszi Károly írt előszót, az illusztrációk Dinnyés László képzőművész munkái. Tavaly újabb versekre bukkantam, ekkor határoztam el, hogy újra nyomda alá rendezem műveim. A kiadványok a Táncoló Lámpaernyő címet kapták. Két kötetről van ugyanis szó, melyek abban különböznek egymástól, hogy az egyiket Dinnyés László festményei, a másikat pedig Faze­kas Attila rajzai díszítik – mondta el a baon.hu érdeklődésére az alkotó.

Székely Gábor vereseskötete a szerző négy nagy életszakaszát mutatja be, a fiatalkortól egészen az aktív öregkorig bezárólag.

– Verseimhez ifjúkoromban, Székely István szépapám példáját követve, népi, tizenkét versszakos páros rímeket használtam. Különösen kedves volt számomra az akrosztichon alkalmazása, vagyis a mű kezdőbetűi felülről lefelé olvasva egy nevet vagy egy értelmes közlést tartalmaznak. Másik példaképem dédapám, Gudmon Ferenc, akinek tetszetős rímei fogtak meg. Gyermekkori írásaim milyensége elődeim íráshajlandóságában, stílusában, gondolkodásmódjában gyökeredzik. A későbbiekben pedig a klasszikus verselési formákat és a szabadvers kínálta lehetőségeket is kihasználtam – emelte ki szerző.

A helytörténész könyvének címét egyik meghatározó emléke volt ifjúkorában a hóviharban táncoló lámpaernyő, az alatta pislákoló fény és a hozzá köthető történet.

– A szigorú kritikusok szerint a verseket költők írják, én pedig soha nem leszek igazi költő, nincs is rá különösebb indíttatásom. Minden embernek megvan azonban a maga egyéni történelme, ami a sajátja. Valamennyiünk élete a történelem szövetjének parányi darabja. Van, aki részben, akad, aki egyáltalán nem tartja fontosnak, hogy kitegye a kirakatba egyéniségének néhány jellemzőjét. Számomra fontos volt, hogy megosszam az életem egyes történéseit, sikereit, bánatait, gyászát, ha másért nem is, okulás gyanánt – tette hozzá a szerző.

Németh Nyiba Sándor zeneszerző-költő két CD-lemezen megzenésített formában adta közre Székely Gábor verseit. A szerzőre irodalomi és helytörténészi munkásságára a Krúdy Gyula Irodalmi Társaság is felfigyelt. Székely Gábor idén megkapta a Krúdy Gyula emlékplakettet.

További cikkeink