Petőfi korának tanyasi életét mutatja be a Tanyavilág Petőfi évszázadában címmel nyílt kiállítás az idén 50 öves lajosmizsei Tanyamúzeumban vasárnap délután. A Petőfi 200 emlékév rendezvénysorozathoz illő tártlaton mutatják be, hogy miként zajlott az élet, a gazdálkodás a tanyákon Petőfi korában és betekintést enged az akkori paraszti életvilágba is, számolt be a baon.hu.
A kiállítás tíz akácfa keretbe ágyazott tablón jelenik meg. A tárlat anyaga a 18. század közepétől Lajosmizse függetlenné válásán át a 20. századig nyújt betekintést a hagyományos kis- és középparaszti telephelyek születéséről és felépítéséről. A tárlaton megismerhetők a kiskunsági talajművelés módozatai, a mezőgazdasági termelés, a gabonanövények és a szabadföldi gabonatermesztés, a kapás- szálas és kerti növények, emellett a gyümölcstermesztésbe és a tanyasi állatok hasznosításába is betekintést nyerhetünk. Minden tabló Petőfi Sándor egy-egy strófájára épül.
Köszöntőt mondott dr. Estók János, a fenntartó Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója, és végigtekintett a fél évszázados Tanyamúzeum, valamint az 1896-ban létrejött, az agrárium múltját és jelenét bemutató Magyar Mezőgazdasági Múzeum történetén, utóbbit a vidék budapesti kapujának nevezve.
Elmondta, hogy a tárlat nem csak a Petőfi 200 programjai közé illeszkedik, hanem része annak a saját programsorozatnak, amivel a múzeum vidéki filiáléját megalakító elődeik előtt tisztelegnek.
Emlékeztetett: amit tanyasi világnak hívunk, az nem periférikus volt, s nem csak Petőfi korában létezett, hiszen az 1930-as népszámlálás idején még egymillió 56 ezer ember élt vidéken, és a mezőgazdasággal foglalkozó őstermelők közül minden ötödik tanyán gazdálkodott. Hangsúlyozta, hogy tanyasi életnek múltja volt és átalakuló világunkban jövője is van.
Kiemelte, a Tanyamúzeum fontosságát, amit az is mutat, hogy az elmúlt években megújították az épületeket, újratapasztva és meszelve, valamint a tetőt újra nádazva. Rendbe tették a kiállított tárgyakat és bevezették a vizet. A jövőt illetően elmondta, hogy szeretnének egy foglalkoztató épületet, ahol csoportokat fogadhatnak, programokat szervezhetnek, ehhez azonban pályázati forrás szükséges, de a kiviteli tervek megvannak, és a terület is adott hozzá.
A kiállítást Hajagos Csaba, a Kecskemét Katona József Múzeum történeti-néprajzi osztályvezetője mutatta be.
Elmondta, hogy Petőfi ugyan a tárlatnak helyt adó tanyán nem járhatott, de a térségben bizonnyal megfordult és verseiben megjelenik a táj, a pusztai tanya és csárda, melyek verseiben a zabolátlanság jelképei voltak. A tablókon fellelhető strófák zöme az 1840-es évek közepén íródott, amikor Petőfi Budapesten tartózkodott.
A távolban azonban idealizálja a tájat, és a romantika eszközeivel felemeli, hiszen a térség és az itteni élet, eszközök és szokások származástudata fontos részét képezik.
Az osztályvezető elmondta, hogy nincs még egy olyan nemzet, melynek olyan költője lenne, mint nekünk Petőfi: aki versei által összefoglalja a tradicionális paraszti létmód pillanatait és elemeit.
A tárlat egyik kurátora, Nagy László tartott tárlatvezetést az érdeklődőknek. A megnyitón a Mizsei Vadrózsák néptáncegyüttes jászsági tánc bemutatóval működött közre.
Fotó: Lajosmizse Tanyamúzeum – Facebook
