Kecskemét

Portré

Balogh Andrea Johanna: Az események, programok és a közösségi média mellett továbbra is nélkülözhetetlen a sajtókommunikáció

A kecskeméti Balogh Andrea Johanna, Petőfi Sándor-díjas és Táncsics-díjas, a Príma Bács-Kiskun Megyei Díj-Magyar sajtó kategória győztes kommunikációs szakember, újságíró irányítja főigazgató-helyettesként a Magyarságkutató Intézet kommunikációját. Cikkünkben a vele készült interjút olvashatják. (Forrás: keol.hu)

A Magyarságkutató Intézet 2023 márciusában egy újabb mérföldkőhöz érkezett, amikor Prof. Dr. Kásler Miklóst, az intézet létrehozásának kezdeményezőjét nevezte ki főigazgatónak Csák János kulturális és innovációs miniszter. A tájékoztatás és kommunikáció is kiemelt szerepet kapott az intézet szervezeti struktúrájában, ezért a miniszter megbízta Balogh Andrea Johannát, Petőfi Sándor-díjas és Táncsics-díjas, Príma Bács-Kiskun Megyei Díj- Magyar sajtó kategória győztesét, kommunikációs szakembert, újságírót, hogy főigazgató-helyettesként irányítsa a kommunikációt. A Magyarságkutató Intézetről és tevékenységéről megalakulása óta számos információ látott napvilágot, azonban arról eddig nem igazán esett szó, hogy milyen kommunikációs munka folyik a háttérben. Balogh Andrea Johannával erről beszélgettünk.

– Az elmúlt hetekben több alkalommal is, Lakiteleken, a Magyar Újságírók Közössége rendezvényén, a Professzorok Batthyány Körének konferenciáján és az intézetbe látogató mongol küldöttség részére tartott előadást a Magyarságkutató Intézet megújult kommunikációjának irányairól, célkitűzéseiről. Amelyből kiderült, hogy igen aktív az intézet a szakma és a nyilvánosság tájékoztatásában…

– Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy egy tudományos intézményről beszélünk, ahol folyamatos kutatások folynak számos tudományterületen a magyarság múltjának feltárásában és megismerésében. Az intézet célja jól ismert, hogy összehozzuk a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket, értékeljük ezeket, és magas tudományos színvonalon véleményezzük – a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges. Ettől nem térhet el a kommunikáció minősége sem. Azonban fontos, hogy a nyilvánosság részére az eredményeinket, tevékenységünket hitelesen, naprakészen és közérthető formában tegyük elérhetővé. A klasszikus és tudományos csatornák – publikációk, könyvek, konferenciák, kerekasztal-beszélgetések, sajtótájékoztatók, sajtóesemények – mellett használjuk a modern kommunikációs eszközöket is. Jelen vagyunk a Facebookon, az Instagramon, a YouTube-on és a TikTokon is. Így széles célcsoportot érünk el.

– A tudomány népszerűsítése speciális kihívást jelent és jelentett szinte minden korban. Hogyan értékeli a kinevezése óta eltelt időszakot? Sikerült megvalósítani az elképzeléseit?

– A Magyarságkutató Intézetet Magyarország Kormánya hozta létre 2019. január 1-ével, tevékenységeinek fő kutatási irányait Prof. Dr. Kásler Miklós jelölte ki még miniszterként 2018-ban. 2023 márciusától a mai napig, több mint egy év alatt, 109 magyar és idegennyelvű tudományos publikáció, könyvrészlet, könyv jelent meg, és félkész állapotban, illetve folyamatban van további több mint 100 publikáció, amelyek várhatóan még idén megjelennek. Ez idő alatt tíz tudományos konferenciát szerveztünk különböző – régészet, történelem, archeogenetika, hagyományőrzés, eszmetörténet, antropológia – témákban. A rendezvények szinte mindegyike teltházas volt. Rendeztünk két kiállítást is, a tavaly októberi nagysikerű „Abasártól Mongóliág” című tárlatunkon bemutattuk az intézmény eddigi régészeti feltárásait. Ezen túlmenően huszonöt sajtótájékoztatót tartottunk. A közösségi médiában naponta teszünk közzé értékes posztokat, tudományos és évfordulós írásokat, amelyekkel több mint másfél millió embert értünk el egy év alatt. Idén elindítottuk a Magyarságkutató Estek kerekasztal-sorozatot, amelyben tudományos témaköröket beszéltek meg a szakértők. Ennek keretében minden hónap első csütörtökén nyilvános beszélgetéseket tartunk a Szent Korona-eszméről és tanról, két-háromhetente pedig „A hunok nyomában” című eseményünkön vehetnek részt az érdeklődők. Továbbá elindítottuk a Nyitott Ház programunkat is, itt a hangsúly inkább az ismeretterjesztő témákon van. Legutóbb a Most vagy soha c. film kapcsán folytattak diskurzust a film készítői és a Magyarságkutató Intézet kutatói az 1848-as eseményekről.

– Az előadásokon elhangzott, hogy több kiemelt témaköre, kutatása is volt az elmúlt bő egy évben az Intézetnek.

– A publikációs számok is erről tanúskodnak, azonban egy-kettő fontosabbat kiemelnék. Elsőként a magyar királyok tiszteletére méltó emlékhely megteremtésének tervét, a Magyar Királyok Nemzeti Panteon Programját. A magyar kulturális élet mindmáig adós a Nemzeti Panteon fizikai kialakításával, amely a hajdani nagyjaink előtti tiszteletadás, a közös emlékezés és a teljes magyarságot összefogó kultuszteremtés helyszíne lenne. A székesfehérvári királyi temetkezések archeogenetikai kutatásával valós remény van arra, hogy Árpád-házi és Vegyes-házi uralkodóink közül számosat azonosítsunk, sőt arcrekonstrukcióikat is elkészítsük. A székesfehérvári osszáriumban lévő hatszáz csont 15 magyar király maradványát rejti. Az intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának kiemelt feladata a Székesfehérváron eltemetett királyaink azonosítása. Ez idáig több mint 400, a székesfehérvári osszáriumban eltemetett egyén teljes genom szekvenciáját sikerült meghatározniuk. A kutatás következő fázisában további 120 olyan mintát dolgoznak fel, amely a csontokban megőrződött DNS vizsgálatát teszi lehetővé, speciális laboratóriumi módszerekkel. Jelenleg folyik Béla herceg (1243-1272) – aki III. Rosztyiszlav kijevi nagyfejedelem és Árpád-házi Anna hercegnő fia, és IV. Béla király és Laszkarisz Mária unokája volt – teljes genom, illetve mitokondriális DNS vizsgálata. Az eredmények több királyunk – mások mellett Nagy Lajos király – azonosításához is döntő bizonyítékul szolgálhatnak, valamint lehetőség nyílhat több Árpád-házi herceg azonosítására is. Ezen túlmenően további Árpád-házi királyok azonosításában segíthet Széchényiné Wurmbrand Franciska genetikai analízise is, amelyet szintén az elmúlt hetekben kezdett meg a kutatóintézet. Wurmbrand-Stuppach Franciska de Paula grófnő (1797-1873) – Árpád-házi leányági leszármazott volt, akit Nagycenken, a Széchenyi Mauzóleumban temettek el – II. Géza, II. László, illetve IV. István azonosításához lehet segítség. Ők II. (Vak) Béla fiai voltak. Aktualitás beszélni még arról, hogy idén 800 esztendős az Andreanum, a világ első etnikai alapú kiváltságlevele, amelyet II. András adományozott az erdélyi szászoknak. A Magyarságkutató Intézet az évfordulóra egész éves programsorozattal, konferenciákkal és kiadványokkal készül. Dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadóval és egy köztiszteletben álló grémiummal együtt készülünk a méltó megemlékezésre. Az oktatásban is jelentős szerepe van az intézetnek, összeállítottunk egy pedagógus-továbbképzési programot középiskolai magyarnyelv- és irodalomtanárok, valamint történelemtanárok részére, amelyet idén az Oktatási Hivatal is jóváhagyott. A továbbképzések általános célja, hogy segítse a 2020 januárjában Prof. Dr. Kásler Miklós kormány-előterjesztése alapján elfogadott Nemzeti Alaptanterv (NAT) és a Kerettanterv (KET) szerint elkészült új tankönyvek tanítását. Nem teljes a felsorolás, csak kiemeltem egy-két tevékenységet a sokból. Minden programunk, eredményünk kommunikációjának a célja, hogy a Magyarságkutató Intézet nevét és hírnevét, tevékenységét népszerűsítsük, nemcsak a döntéshozók, a szakma, hanem közérthető módon a lakosság számára is.

– Milyen szerepet tölt be a sajtókommunikáció a tájékoztatásban?

– Az események, programok és a közösségi média mellett továbbra is nélkülözhetetlen a sajtókommunikáció. Proaktívak vagyunk. Olyan témákról szeretnénk tájékoztatni a nyilvánosságot, amelyeket nem mindig könnyű közérthetően elmagyarázni, ebben óriási segítség adhat a sajtó. A hiteles tájékoztatásra vágyó újságírókkal, szerkesztőkkel, főszerkesztőkkel jó kapcsolatot ápolunk. Megváltoztattuk a korábbi rossz gyakorlatot is, miszerint mindent témáról csupán egy-két ember nyilatkozott. Prof. Dr. Kásler Miklós vezetése alatt minden olyan munkatárs, aki tudományos eredményt ér el, publikált, illetve egy-egy témakör képviselője, lehetőséget kap sajtószereplésre. Ennek eredményeképpen közel száz interjút és stúdióbeszélgetést szerveztünk le az elmúlt évben. A sajtómegjelenések száma pedig – ezeken túlmenően – eléri a 200-at. Az elemzéseknek a kommunikációban kiemelt jelentőségük van. Folyamatosan analizáljuk, hogy milyen eléréseink vannak – a közösségi médiában és a sajtóban is – a különböző témakörökkel, és természetesen ezekből levonjuk a konzekvenciát.

– Mit mutatnak ezek az elemzések?

– Bíztatóak. Elmondható, hogy az embereket érdeklik a hiteles tudományos eredmények, a történelmünk, gyökereink, a múltunk és az identitásunk. A Facebook az egyik büszkeségünk, napi két-három megjelenéssel tartjuk a kapcsolatot az érdeklődőkkel. Nagyon intenzív az oldalunk látogatottsága, követése. 2023. március 13-a óta 1 millió 600 ezer regisztrált Facebook-felhasználót értünk el. Viszonyításképpen szeretném elmondani, hogy ma Magyarországon 5,7-6,2 millió regisztrált Facebook-felhasználó van. Az is kiderült, hogy 65 százalékban a férfiak követik az oldalunkat. Elgondolkodtató, hogy a 35 százalékos női követők arányát hogyan tudjuk növelni. Érdekes megnézni azt is, hogy melyik településekről érdeklődnek az intézet tevékenységéről, eseményeiről a legtöbben. Az első tíz: Budapest, Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Marosvásárhely, Kecskemét, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Sopron. Magyarország mellett ugyanakkor más országokból is sokan követik a közösségi médiában a Magyarságkutató Intézetet, például Romániából, Szlovákiából, Németországból, Egyesült Királyságból, Szerbiából, Ausztriából, az Egyesült Államokból, Ukrajnából és Svájcból. Szeretnénk természetesen a fiatalabb generációkat is megszólítani, őket azonban inkább az Instagramon és a TikTokon keresztül lehet. Az utóbbit 2023-ban indítottuk el, és mára 73 560 elért közönségünk van, a videómegtekintések száma pedig átlépte 86 ezret.

Összességében szeretném hangsúlyozni, hogy a Magyarságkutató Intézet a fiatalok számára is olyan tartalmakat közöl, továbbít, amelyek a magyarságtudatunkat megerősítik és a nemzeti identitásunkat megszilárdítják.

Forrás

Balogh Andrea Johanna, interjú, portré

szerkeszto

Oszd meg másokkal is!
BácsHír