Fontos mérföldkőhöz érkezett a Közép-Homokhátság szikes tavainak megőrzését célzó vízgazdálkodási projekt. Az Energiaügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság közös szervezésében tartott sajtótájékoztatón bemutatták azt az átfogó fejlesztést, amely a térség élővilágának megőrzését és a tartós aszályokkal szembeni ellenállóképesség növelését szolgálja.

A rendezvénynek a Duna-völgyi-főcsatorna Fülöpszállás melletti szakasza adott otthont, ahol a program részeként V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően Font Sándor és Salacz László országgyűlési képviselők, Lenkei Róbert, a DTKHT Fejlesztési Tanács elnöke, valamint Telkes Róbert, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója ismertették a beruházás részleteit.

A természetvédelem és a vízgazdálkodás összhangban

A projekt célja a Közép-Homokhátság szikes tavaiban tapasztalható, egyre súlyosbodó vízhiány mérséklése. A klímaváltozás miatt a vízvisszatartás már nem jelent kielégítő megoldást – különösen a hosszú aszályos időszakokban –, ezért szükségessé vált a külső vízből történő utánpótlás biztosítása.

V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára kiemelte: a következő időszakban Magyarországon összesen 242 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg a vízgazdálkodás közvetlen támogatására.

A tervezett fejlesztések közül négy jelentős projekt a Homokhátság térségében valósul meg, összesen 67 milliárd forintból – Tiszaalpáron, a Déli Homokhátságon, a Dunamenti Síkságon, valamint a sajtótájékoztató helyszínén, a Közép-Homokhátságon. V. Németh Zsolt hozzátette, hogy az elmúlt 15 évben mintegy 170 milliárd forintot fordítottak hazánkban vízgazdálkodási beruházásokra.

Ennek alapját a Duna-völgyi-főcsatorna jelenti, amelynek térségében új vízgazdálkodási létesítmények épülnek. A fejlesztés része egy új duzzasztómű és szivattyútelep létesítése, 20 kilométer hosszú nyomócső-vezeték kiépítése, valamint olyan műtárgyak telepítése, amelyek biztosítják a víz szabályozott és fenntartható elosztását.

Fülöpszállás térsége

Fülöpszállás térségében egykor összefüggő szikes tó-rendszer húzódott, mára azonban ezek döntő többsége kiszáradt. A területen jelenleg csak a Kolon-tó őriz vízfelületet, a többi – köztük a Kurjantó, a Kondor-tó, a Hosszúrét, a Csíra-széki tó, az Ágasegyházi-rét és az Orgoványi-rét – rehabilitációra szorul.

A helyreállítás egy komplex vízgazdálkodási fejlesztés részeként valósul meg. Az első lépést a Kvassay-zsilip átadása jelentette Budapesten, amely lehetővé teszi, hogy a Duna vizéből megfelelő mennyiség jusson a Duna-völgyi-főcsatornába. Fülöpháza térségében egy új vízkiemelő rendszer – egy duzzasztóműtárgy – épül, amely egy 20 kilométer hosszú nyomott vezetéken keresztül juttatja el a vizet másodpercenként 1 köbméteres hozammal a tóvidék legmagasabb pontjára, a Fülöpháza és Ágasegyháza között fekvő Hosszúrétre.

Ez a terület 28 méterrel magasabban fekszik, mint a rendszer legalacsonyabb pontja, így innen a gravitáció segítségével, természetes lejtéssel juthat el a víz a helyreállítandó szikes tavakba – a meglévő vagy felújított csatornahálózaton keresztül. Ennek köszönhetően a térség több millió köbméternyi vízhez jut, újraélesztve a kiszáradt tavakat és élőhelyeket.

A szikes tavak vízpótlása nemcsak természetvédelmi, hanem mezőgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű. Lenkei Róbert, a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács elnöke felidézte egy 2018-as, Jászszentlászlón megvalósított civil vízvisszatartási projekt eredményeit, ahol a rozs terméshozama nyolcszorosára nőtt a megfelelő vízgazdálkodásnak köszönhetően. Hasonló hatás várható a szikes tavaknál is: a víz visszatérésével gyorsan újraéled az élővilág, javul a mikroklíma.

Dr. Salacz László országgyűlési képviselő rámutatott, hogy a környéken – Kerekegyháza, Kunbaracs, Fülöpháza, Szabadszállás térségében – kritikusan alacsony a talajvízszint, ami megnehezíti a mezőgazdaságot. Telkes Róbert, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője hozzátette: a talajvíz már tíz méter alá süllyedt, amit természetes módon nem lehet pótolni.

A fülöpszállási vízpótló projekt célja, hogy megállítsa a vízszint csökkenését, sőt, emelje azt. A beruházás 25 milliárd forintból valósul meg, több mint 6000 hektárt, 9 települést és 20 ezer embert érint, és várhatóan 2029-re fejeződik be.

A beruházás hosszú távon szolgálja a térség fenntartható fejlődését, miközben hozzájárul Magyarország természeti értékeinek megőrzéséhez.