Megnyílt az új Katona József emlékház Kecskeméten, mely megújult környezetben, a következő generációkat is megszólító interaktív elemekkel várja látogatóit. A szerdai ünnepi megnyitón beszédet mondott dr. Kalla Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi főigazgatóhelyettese, Barta Dóra, a Hírös Agóra ügyvezető igazgatója és Bán János alpolgármester.
„Visszhangtalan maradt és úgy hunyta le a szemét, hogy nem sejtette a Bánk bán utóéletét. Nekünk viszont itt maradt egy örökség, feladat és felelősség” – mondta köszöntőjében Bán János alpolgármester a minden magyar szívében ott élő Hazám, hazám ária elhangzása után, mellyel a Magyar Állami Operaház énekművésze, Bartos Barna és Horváth Attila zongoraművész adta meg a nyitóünnepség alaphangját.
Bán János örömét fejezte ki azt illetően, hogy modern, esztétikus, új generációkat is megszólítani képes otthon fogadja a látogatókat, hogy közelebb kerülhessenek Katona rejtélyes személyiségéhez.
Hogy Kecskemét városa miképpen birkózik meg azzal a teherrel, azzal az örökséggel, ami istenadta adottságunk, Kodály mellett Katona József örökségével, az számomra meghatározó tényező. Ha nem tudjuk ezt valamiképpen átadni a gyermekeinknek, unokáinknak, akkor minden érték hiábavaló — hangsúlyozta.
Majd szólt a Katona-életmű sokrétűségéről, értelmezési nehézségeiről és arról, hogy ezekkel a problémákkal meg kell küzdenünk. Az alpolgármester Köszönetet mondott Székelyné Kőrösi Ilonának sok évtizednyi munkájáért, Barta Dóra ügyvezető-igazgatónak és a közreműködő kollégáknak.
Barta Dóra beszédében elmondta, hogy a Katona József szülőház megújulása és a kiállítás létrehozása Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából a Nemzeti Kulturális alap támogatásával valósult meg. A kecskeméti 90 milliós fejlesztés része a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar emlékházak egyesülete nagyszabású kétmilliárdos pályázatának, ami tizenkét Petőfi-emlékhely, valamint Katona, Berzsenyi, Kölcsey és Mikszáth-emlékház megújulását tűzi ki célul.
A kiállítás koncepciója Katona egyenes rangja, valódi emberi arca, a kételyek közt vergődő művész és az utókor által nagyra tartott drámairó kettősségének léte ihlette, illetve az a szándék, hogy kötődjünk Katonához legalább olyan erős érzelmi szálakkal, amilyenekkel a drámaíró-költő is Kecskeméthez fűződött hajdanán — mondta.
A megújult emlékházról mint történeti, irodalomtörténeti és összművészeti vállalkozásról beszélt, ahol összeolvasható a régi és az új. Működését a Katona József Múzeum fogja ellátni. Mint elmondta, szoros intézmények közti együttműködés él dr. Rosta Szabolcs igazgatóval és a munkatársakkal.
A felszólalások között Kocsis Máté, a színház Nemzeti Dobogó drámaműhelyének tagja, a Kecskeméti Református Gimnázium növendéke szavalt Katona-verseket.
Az új emlékházat dr. Kalla Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi főigazgatóhelyettese nyitotta meg.
Szólt a megújult emlékházak jelentőségéről, melyek „újabb hálók Magyarország testén”. Kiemelte, hogy minden korosztályt másként érint meg Katona művészete, ugyanakkor ez a tárlat sok kortárs elemet tesz hozzá a befogadhatósághoz. Majd a drámaíró személyiségét megidéző anekdoták, versek közül olvasott fel, Reviczky Gyulát, Juhász Gyulát, Jókait, majd Móricz Zsigmondot idézve: „A Bánk bánt tragédiává az teszi, hogy írója életével megpecsételte elgondolásának igazságát. Egy huszonkét éves fiú lelkében fogant meg a dráma, s ez a fiú négy év múlva már örökre vissza is hullott a kecskeméti sárba, és belefulladt a kecskeméti homokba. Hol volt itt olyan, amelyben tovább élhetett volna? Eltűnt a farkasordító pusztaságban és a csillagtalan sötétségben.”
Dr. Kalla Zsuzsa beszélt a Bánk bánról mint a Katona-életmű mindenkori fókuszáról, a dráma színpadra állításának nehézségeiről, a magányos olvasás identitásépítő erejéről és az új kiállítás jelentőségéről.
„Az élménycentrikus, gyorsan változó világban egy múlthoz vezető hely, mely a folytonos változások között fogódzót jelent. Az ismerősség, a valahová tartozás, a szellemi, érzelmi kötődések igényét elégíti ki. Továbbá az emlékház a személyes találkozás, a közvetlenség érzését nyújtja – hangsúlyozta. „Fontos egy korszerű, vonzó vizuális imázs megteremtése a helyi igények figyelembevételével” – tette hozzá.
Az élménycentrikus, gyorsan változó világban egy múlthoz vezető hely, mely a folytonos változások között fogódzót jelent. Az ismerősség, a valahová tartozás, a szellemi, érzelmi kötődések igényét elégíti ki. Továbbá az emlékház a személyes találkozás, a közvetlenség érzését nyújtja – hangsúlyozta. „Fontos egy korszerű, vonzó vizuális imázs megteremtése a helyi igények figyelembevételével — tette hozzá.
A megnyitó után Hajagos Csaba, a Katona József Múzeum munkatársa tartott kurátori tárlatvezetést, majd állófogadással és kötetlen beszélgetéssel várták a résztvevőket.
Fotó: Banczik Róbert
Forrás és további fotók: hiros.hu
