A Lánchíd lehet Kecskeméten az egyik első általános iskola, ahol bevezetik a „svédasztalos” menzát, vagyis a gyerekek maguknak szedhetnek. Boldog Andrea igazgatót (b1) a diákok igényeihez jobban alkalmazkodó rendszerről, az ERASMUS+ továbbképzési program tapasztalatairól és a közelgő iskolai bálról is kérdeztük – írja a keol.hu.
– 2023-ban a tanári kar bekapcsolódott az ERASMUS+ Tanártovábbképzési programba. Merre és milyen képzéseken jártak?
– Módszertani és nyelvi továbbképzésen vettünk részt Prágában, Dublinban, Rejkjavikban, Rovinjban és Helsinkiben.
– Ha Helsinki, akkor finn oktatási modell! Mit tapasztaltak? Mi a titka Finnország oktatási rendszerének?
– Ha egyetlen szóban kellene összefoglalni, akkor az a szó a ‘trust’, vagyis a bizalom lenne. A finn iskolai rendszerben ez határozza meg a gyermek-pedagógus, szülő-pedagógus, állam-pedagógustársadalom viszonyt. Az állami tantervben csak azt határozzák meg, hogy milyen tudást kell elsajátítani egy adott tantárgyból. A módszertant teljes egészében a tanárokra bízzák. Cserében nagyon magas elvárásokat támasztanak a pedagógusokkal szemben: a tanárképző egyetemeken kifejezetten magasak a ponthatárok. Ennek megfelelően a középiskolából a legjobb diákok mennek tanárnak, és az egyetemeken speciális képzések során vesznek részt.
– Mit tapasztaltak: okosabbak a finn gyerekek?
– A magyar gyerekek legalább olyan okosak! Nincs kétségem efelől. Az oktatás viszont sokkal gyakorlatiasabb, mint nálunk. Az általános iskolásoknak kifejezetten sok technika, rajz, zene, sport órájuk van. Komoly műhelyeket használnak, ahol különböző alapanyagokkal dolgoznak. Asztalos műhely, varroda – teljes felszereltséggel. És mindenhol van zeneterem, 8-10 féle hangszerrel, amelyeket használnak is. Ez nyomot hagy az iskola hangulatán: a gyerekek nyugodtak, nincs megfelelési kényszer, a tanárok mosolyognak, mindenkit keresztnevén szólítanak. Egyébként érdekesség, hogy nem versenyeztetik a gyerekeket. Ennek a korosztálynak nincsenek versenyek.
– Milyen fenntartásban vannak az iskolák?
– Állami kézben vannak, és nincs szabad iskolaválasztás. De nem is lenne értelme, hiszen szinte egyformák az iskolák. Funkcionálisak, mégis barátságosak, tele kis zugokkal, ahol egyéni fejlesztő foglalkozásokat lehet tartani. Ugyanakkor abból, amit egy hét alatt láttunk, azt gondolom, hogy a természettudományos és humán tárgyak módszertanában a magyar pedagógusok előrébb tartanak. Voltunk olyan földrajz órán, ahol abból állt az óra, hogy a tanár ült az asztalánál, mindenki előtt nyitva volt a tankönyv, és a gép – még csak nem is a tanár! – felolvasta az aznapi tananyagot a könyvből, miközben a gyerekek egy része egyik fülében fülessel a telefonjáról hallgatott valamit. Nem ez volt az általános gyakorlat, de ilyen is volt. Ehhez képest a pályakezdő kollégám minden földrajz órájára PPT-vel készül, az egész osztályt bevonja a munkába, közösen oldják meg a feladatokat, és óra végén mindenki kézhez kapja az órai vázlatot. Amivel sikerült elérnie, hogy a gyerekek nem csak megtanulják, de meg is szeretik a földrajzot!
– Van, amit hazahozna a Finnországban látottakból?
– Sok mindent. És szerencsére akad köztük olyan, amit talán meg is tudunk valósítani. A mi iskolánkban is hagyományos keretek között zajlik a menzai étkezés: a gyerekek kiporciózva megkapják az ételt, majd esznek belőle, aztán visszaviszik a tálcájukat, és a maradékot összegyűjtik. A finnországi iskolákban a gyerekek maguk szednek: mindenki annyit, amennyit megeszik. Ennek következtében egy 500 fős intézményben alig van maradék. Óvnunk kell a környezetünket, aminek fontos része, hogy ne pazaroljunk. Ez a módszer tökéletes erre! Ezért megkezdtük az egyeztetést a tankerülettel, az önkormányzattal és a szolgáltatóval. Ennek eredményeként április elsejétől – egyelőre a felső tagozatosok részére – próba üzemmódban bevezetésre kerül iskolánkban a gyerekek igényeihez igazodó rendszer.
– Március 9-én lesz az iskolai bál. Idén ki lesz a díszvendég?
– Nagy örömünkre ismét elfogadta felkérésünket egy olyan egykori lánchidas diák, akire az iskola és egész Kecskemét nagyon büszke lehet. Nevéhez kapcsolódik a legnagyobb példányszámban elkelt magyar történelmi regénysorozat, amelyből 10 részes tévéfilmsorozat készül. Bizonyára sokan kitalálták: Bán János, írói nevén Bán Mór lesz a díszvendég. Látványos műsorral készülünk, amely kapcsolódik a nőnaphoz is. A jegyek megvásárolhatók titkárságunkon. Van még néhány sétálójegy, amelyet azoknak a szülőknek ajánlunk, akik gyermekük fellépését szeretnék megnézni, és idén is vásárolható támogatói jegy. A bál bevétele iskolánk alapítványához kerül, hogy még színesebbé és érdekesebbé tehessük a lánchidas gyerekek iskolai életét. Bár még csak 2 éves az alapítványunk, máris nagy segítséget jelent. Ha gyerekek bejutnak egy előre nem tervezett versenyre, vagy szereplésre kérik fel őket, amelynek költségét fedeznünk kell, vagy esetleg meghibásodik valami, biztonságérzetet jelent, hogy az önkormányzat és a tankerület támogatása mellett az alapítványra is számíthatunk.
