2024-ben indult el a perinatális pszichiátriai és pszichológiai ellátás a kecskeméti kórházban. Ez a terület foglalkozik a „születés közeli” , azaz a fogantatás, a várandósság, a magzati lét, a születés és szülés, a gyermekágy, a csecsemőkor és a fiatal családok pszichológiájával. Az eddigi tapasztalatokról számolt be dr. Máttyássy Adrienn Phd., a Pszichiátriai Osztály osztályvezető főorvosa, címzetes egyetemi docens.
– Hogyan jött létre a Perinatális Pszichiátriai és Pszichológiai ellátás a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban?
– Pszichiáteri munkám során a kezdetektől találkoztam a főleg szülés után kialakuló, úgynevezett posztpartum állapotokkal – depresszióval, kényszerbetegséggel – illetve a legsúlyosabb formájával, a szülés utáni pszichés egyensúlyvesztésnek, vagyis pszichotikus állapottal. Ez utóbbi a realitáskontroll átmeneti elvesztésével és emellett még különböző pszichopatológiai tünetekkel jár, úgy, mint hallucinációk, téveszmék, irracionálisan fokozott félelemérzés, illetve a hangulat kóros eltolódása depressziós lehangoltság, vagy mániás felhangoltság irányába.
Egyre több kismama pszichés felépülését segítettem pszichiáter szakorvosként és ha az életdöntések úgy hozták, együtt készültünk fel az újabb várandósságra, szülésre, szülés utáni időszakra. És bár a várandósság általában vágyott állapot, melyhez többnyire pozitív érzéseket, elképzeléseket társítunk, mégis ennek az időszaknak is megvannak a maga nehézségei.
Kevesen tudják, hogy ötből egy várandós, vagy a szülésen túl lévő nő tapasztal meg valamilyen szülés körüli mentális betegséget, és a szülést követő hatodik hét és egy év közötti időszakban az anyai halálozások mintegy 25 százaléka visszavezethető valamely mentális problémára.
Egyértelmű volt számomra orvosként, pszichiáterként, nőként, hogy intézményünkben is szükség lenne ezeknek az állapotoknak az időben történő felismerésére, ellátására, utánkövetésére, a célzott szakellátásra. Dr. Svébis Mihály főigazgató úrral kezdtük először a közös gondolkodást, amit sajnos későbbre tolt a pandémia. A járvány lecsengését követően dr. Kelemen Edit részlegvezető főorvosnővel (PIC, újszülött), dr. Tálosi Gyula osztályvezető főorvos úrral (Gyermekosztály) és dr. Fekete Zoltán osztályvezető főorvos úrral (Szülészet-Nőgyógyászat) történt megbeszélések megerősítették ennek szükségességét. Sőt, mi több, Fekete főorvos úrnak megismerkedésünk után az első kérdése az volt, hogy hogyan tudnánk ezen a téren hatékonyabban együttműködni. A kórház menedzsmentje támogatásáról biztosított bennünket, igy sikerült egy fő pszichológus kollégát nevesítve erre a feladatra felvenni, és elindulhatott a munka 2024-ben.
– Milyen szakmai előzményekkel jött létre és működik a perinatális pszichiátriai ellátás?
– A szakmai előképet és bázist a budapesti Szent János Kórházban működő Baba-Mama-Papa-Együtt program és a Pszichiátriai és Pszichoterápiás tagozatok által megalkotott szakmai irányelvek adják, adták. A szegedi Szülészeti Klinikán dr. Töreki Annamária és munkatársai elvégezték az Edinburgh Postnatal Depression Scale (EPDS) – Szülés utáni Depresszió kérdőív magyar validálását, mely már 2011-ben Szegeden bevezetésre került a szülés utáni depresszió szűrőprogramjaként. Ezt alkalmazza a mi pszichológus munkatársunk is. A kérdőív rövid, gyorsan kitölthető és értékelhető, mindössze tíz kérdésből áll, és segít abban a döntésben, hogy nagy valószínűséggel felmerül-e szülés utáni depressziós állapot.
Ugyanis a WHO adatai szerint az úgynevezett posztpartum blues – mely a szülést követő két-három napon belül kialakuló és maximum két hétig tartó lehangoltság – előfordulási gyakorisága 30-75%, míg a szülés utáni depresszióé 10-15%, ami szintén jelentős arány.
Az említett budapesti ellátó egység lehetőséget ad arra is, hogy ha az édesanyának pszichiátriai fekvőbeteg osztályos felvételre van szüksége az állapota miatt, akkor hozzá közel, az újszülött osztályon lévő kisbabájával ne szakadjon meg a kapcsolata átmenetileg sem. Illetve lehetőség van a baba-mama-papa szobában az édesapák fizikális jelenlétére a kezelési idő alatt, vagy annak egyrészében. A mi intézményi adottságaink ezt nem teszik lehetővé, így saját lehetőségeinkre igyekeztünk szabni az ellátási forma kialakítását. A budapesti Szülészeti Klinika munkatársa, dr. Illés Szilvia klinikai szakpszichológus – ennek a területnek az egyik hazai szaktekintélye – pedig biztosított pszichológus munkatársunk számára szupervíziós lehetőséget (a szupervízió elismert szupervízorok által nyújtott, hivatalos, kapcsolaton alapuló, munkára összpontosító oktatás és képzés, amely irányítja, támogatja, fejleszti és értékeli a kollégák munkáját) ami nagyon fontos a minőségi ellátás érdekében és ezért hálásak vagyunk neki.
– Hogyan áll föl a kezelő munkacsoport, kik vesznek részt a szülés körüli pszichés problémák ellátásában?
– A munka oroszlánrészét Molnár Ágnes, klinikai szakpszichológus jelölt végzi. Az ő munkarendje úgy alakult ki, hogy a Szülészeti Osztály terhespatológiai részlegén van jelen meghatározott időszakban, itt találkozik azokkal a kismamákkal, akik komplikált várandósság, fenyegető vetélés, egyéb miatt már a szülés előtti időszak egy részét a kórházban töltik. A szülész-nőgyógyász kollégák, a részlegen dolgozó ápolók, a szülésznők, védőnők segítik a munkáját.
Ideje egy másik részét a Koraszülött Részlegen (PIC) tölti, ahol szintén a részlegvezető főorvosnővel, orvoskollégákkal, ápolókkal együttműködve van jelen, és felméri a pszichológiai, pszichiátriai segítségnyújtás szükségleteit. A munkája harmadik részében pedig a Rendelőintézet II. emeletén lévő rendelőhelyiségben fogadja a kórházból már általában hazabocsájtott kismamákat, vagy szülőpárokat. Többek között a várandósság alatti, a szülés során, vagy azt követően kialakuló veszteségek feldolgozásában is segítséget nyújt.
Fontos megemlíteni a PIC-ben dolgozó mentálhigiénés segítő és perinatális szaktanácsadó kollégát, Hostyánszki Gabriellát és a Korábban Érkeztem Alapítvány önkéntes pszichológusát, Bársonyné Kis Klárát, akik nélkül ez a munka nehezen lenne folytatható.
A team tagja még Pintér Dóra klinikai szakpszichológus, aki a pszichiátriai osztályos munkája mellett vállalta a feladatot. Szupervíziót, pszichodiagnosztikai hátteret és szükség esetén pszichológiai esetvezetést biztosít.
A női mentális egészség
Jómagam egy ideje, a női mentális egészséggel és betegségi állapotokkal kapcsolatos tudományos eredmények szakmai megismertetésével és klinikai gyakorlatba történő átültethetőségével foglalkozom. A női szervezet különböző életciklusait jellemző hormonális állapotok és azok átmenetei számos ponton befolyásolják a pszichiátriai betegségek kialakulását, lefolyását, speciális kezelési szükségleteit. Ezt az interpretációt a női mentális egészség/ betegségek életciklus szemléletének nevezzük és sokat kell tennünk még azért, hogy a serdülőkortól a menopauzát követő időszakig ennek a speciális szemléletnek a gyakorlatba történő megvalósulása érvényesüljön a gyógyításban.
Hangsúlyoznom kell, hogy sok esetben orvosi, pszichiátriai értelemben vett átmeneti betegségállapotokat kell kezelnünk, melyeknél többek között olyan fontos kérdések is felmerülnek, hogy szükség van-e gyógyszeres terápiára, ez összeegyeztethető-e a szoptatással, vagy el tudja-e fogadni ezt a kismama. Ebben a pszichiátriai járóbeteg ellátás pszichiáter szakorvosai is hátteret biztosítanak.
Fontos kiemelni, hogy ez csak szoros, multidiszciplináris együttműködésben tud megvalósulni. A koraszülött ellátás, a szülész-nőgyógyászati szakmai képviselői és a pszichiátriai ellátás szakembereinek együttműködésére van szükség ahhoz, hogy ezekben a sokszor fájdalmasan nehéz élethelyzetekben kiutat és reményt tudjuk adni a kismamáknak, és családjaiknak.
– Milyen szakmai terveik vannak a közeljövőre nézve?
– Elkészítettük az intézményben kihelyezhető plakátokat, melyeken információt adunk a Perinatális Pszichiátriai ellátás elérhetőségéről, illetve egyéb segítségnyújtási lehetőségekről. Fontosnak tartjuk e téren is az edukációt, illetve azt, hogy tabuk nélkül lehessen beszélni ezekről a nehéz témákról. A külföldi példák segítenek abban, hogyan lehet jól érthető, tényszerű, nem elriasztó, ugyanakkor figyelemfelhívó információs anyagokat létrehozni a témában. Hazai változaton, illetve a WHO Perinatális ellátási irányelvének magyarra fordításán is dolgozunk.
A fotó illusztráció: pexels.com
