60. születésnapja apropóján meglepetéskoncertet rendeztek a hétvégén dr. Tóth Péter érdemes művész, Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző tiszteletére. A Budapest Music Centerben megtartott bensőséges hangulatú hangversenyen pályatársai, kollégái, szerettei, valamint régi jó barátai és ismerősei gyűltek össze azért, hogy „a Bartók–Kodály utáni második generáció egyik legtermékenyebb és legszínesebb mesterét” köszöntsék.
Április 11-én töltötte be 60. életévét dr. Tóth Péter. Korunk ünnepelt zeneszerzője – aki első jelentős sikerét Kecskeméten érte el: Kis szvitje az 1992-ben, a Magyar Kodály Társaság és a Katona József Társaság által névadójuk emlékezetére és tiszteletére meghirdetett zeneszerzőverseny 3. díját nyerte el – tiszteletére péntek este meglepetéskoncertet szerveztek. A Budapest Music Centerben megtartott ünnepi alkalom emelkedett hangulatban, ugyanakkor derűs percekkel kezdődött. A BMC széksoraiban helyet foglalók csendesen, visszafogott, halk beszélgetés közben várták a program kezdetét, de amikor a terem hátsó bejáratánál felesége kíséretében megjelent az ünnepelt, kirobbant az őt köszöntő tapsvihar. A hangos ováció után a szemmel láthatóan meglepett komponista a megfelelő szavakat keresve így szólt a megjelentekhez: „Nagyon kedvesek vagytok. Nem tudom, hogy ki találta ki ezt az egészet, de hihetetlenül meg vagyok hatódva, csak próbálom ezt leplezni. Remélem, hogy rendes koncert lesz azért. Szóval, megpróbálok magamhoz térni. Nagyon szépen köszönöm, érezzétek jól magatokat!”
Ezt követően a többek között Erkel- és Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett zeneszerzőt, a Magyar Művészeti Akadémia zenei tagozatának vezetőjét napjaink neves előadóművészei és zenei együttesei szavak helyett muzsikával, jelesül az ünnepelt műveinek megszólaltatásával köszöntötték. Az est során fellépett a nyíregyházi Pro Musica Leánykar és a Cantemus Vegyeskar, a bajai Ad Libitum Kórus, a szolnoki Bartók Béla Kamarakórus, a Győr Symphonic Band, Seleljo Erzsébet és a Zak Saxophone Ensemble, valamint Szecsődi Ferenc, Farkas Erzsébet és Tóth Kristóf hegedűművészek, Szokody Anikó és Balog József zongoraművészek, Mráz Nikolett és Altorjay Tamás operaénekesek, Csáki András gitárművész, Bálint János és Fajd-Kerner Mária fuvolaművészek. Az elhangzó műveket Schlanger András színművész szokatlan módon, az ünnepeltet a színpadra idézve, érdekes gondolatokat közvetítve kötötte össze. A meglepetéskoncert végén az előadók és a hallgatók közös énekkel köszöntötték Tóth Pétert, aki ekként zárta az alkalmat: „Hihetetlenül nagy meglepetés volt ez nekem, egészen a bejáratig tényleg nem tudtam semmit. Másrészt nagyon köszönöm, hogy eljöttetek és »kibírtátok« ezt a rendkívül hosszú eseményt. Gondoljatok arra, hogy egy Beethoven szerzői est három és fél, négy óráig tartott, s mivel ő feleannyira kedves fickó sem volt, mint én, úgyhogy remélem, jól éreztétek magatokat. Köszönök mindenkinek mindent, de leginkább Áginak (Donászy Ágnesnek, az ünnepelt feleségének – a szerk.), aki ezt eltervezte és Seres István Pipunak, aki ezt megszervezte.”
A Tóth Péterhez közel álló, hozzá valamiképp kötődő kecskeméti muzsikusok a Hírös.hu kérdésére így méltatták a hatodik ikszhez érkezett zeneszerzőt. „Nem hivalkodó, inkább rejtőzködő személyiségnek ismerem. Igaz, soha nem próbáltam súlyozott energiával a közelébe jutni, mint más zeneszerzőnek sem. Leginkább a zenéjén keresztül próbálom magamnak megfejteni az embert a hangok mögött. Ha megszólít a zenéje, ha meghallom a mondanivalót, ha képzeletben találkozunk, akkor gyorsan a hívévé válok. Ez történt Tóth Péter esetében is. Legtöbb kórusműve női vagy gyermekkarra készült, én magam a vegyeskari irodalom oldaláról nézem a dolgot. Ebből a bő »termésből« három kórusművet emelnék ki: Nagy László versére írta a Szerelem, jaj te szerelem címűt, Weöres Sándor versére az Álmatlan éjt, és végül a Da pacem, Domine kezdetű imát említem, amit a Covid idején írt. Mindegyik vers rendkívül erőteljes, drámai sodrású, váratlan kontrasztokkal teli, a zene meglepően kitárulkozó, ellentétben a szerző személyiségével. Tóth Péter művei nem bőbeszédűek, sokszor nagyon keserű tud lenni, sok szomorúságot érzek bennük, de majdnem mindig megbékél a darabok végén. Ott érzem a gondokkal küszködő, mindennapi embert a zenében. Ez a zene megráz és megnyugtat egyben. Kitűnő verseket választ gyereknek, felnőttnek egyaránt. Emellett latin egyházi szövegek, archaikus népi szövegek ugyanúgy megjelennek nála, mint Kocsár Miklósnál, egykori tanáránál. Péter nagyon jól ismeri az emberi hangot, jó énekelni a darabjait. Összességében tehát a Bartók–Kodály utáni második generáció egyik legtermékenyebb és legszínesebb mesteréről van szó.” (Erdei Péter Liszt-, Kodály- és Bartók–Pásztory-díjas karnagy, érdemes művész, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet korábbi igazgatója)
„Tóth Péter műveit szívesen éneklik a hazai énekkarok. Minden korosztály és apparátus megtalálja a maga kedvére valót a szerző darabjai közt. Mi is készülünk májusban egy koncerttel, ahol többek között a Bartók Béla Nőikar és Ordasi Péter számára írt Pénteki ima és a méltán híres Lángok fog megszólalni. Péter gyorsan ír megrendelésre darabot. Legutóbb a szegedi szakgimnáziumi kórustalálkozóra kértem tőle művet. Minden kritériumnak megfelelt és egy igazi fesztiváldarab lett belőle. Munkatársként, vezetőként mindig készséges és szívesen segíti kollégáit. Nemcsak kiváló művész, hanem remek ember is. Sok hasonló kollégát kívánunk magunknak és mindenkinek. Isten éltesse a szerzőt!” (Valkai Dávid szolfézs- és zeneelmélet-tanár, kórusvezető, az M. Bodon Pál Zeneiskola és a Kecskeméti Kodály Iskola egykori diákja és tanára, a Kecskeméti Énekes Kör alapító tagja, a Cantus Nobilis Kórus korábbi karnagya)
„Zongora- és kamaraművein keresztül ismertem meg zenéjét, de ahogy próbáltam felfedezni és megérteni alkotói gondolatvilágát, rengeteg kórusművét és szimfonikus darabját is felkutattam. Eddig kettő szóló zongoraművet komponált nekem ajánlva, de a többit is megtanultam és előadtam itthon, illetve külföldön is. Zenéjéből sugárzik az intelligencia. Úgy érzem, hogy a sok szempontból szigorúan szerkesztett művekben is nyitva hagyja a gondolati szabadság útját, ugyanakkor nagyon is emberi érzéseket megfestő művei mélyen megérintik a hallgatót, aminek én magam, mint előadó is varázslatos hatása alá kerülök. Elfogadja, sőt örömmel veszi az előadóművész meglátásait, érzéseit. Valami megfoghatatlan dolog miatt könnyen értem és érzem zenéjének rezdüléseit, ami miatt igazából sosem vagyok tanácstalan az irányok, a kifejezés és a mondanivaló felől. Számomra ez nagyon sokat jelent, mert fontosnak tartom, hogy megkeressem és megértsem a zeneszerző gondolatait, ráérezve azokra a pillanatokra, mielőtt a muzsika még a kottapapírra kerülhettek volna. 10 éves ismeretségünk alatt a vele való személyes kapcsolat megszámlálhatatlan módon gazdagította az életem. Az élő hús-vér zeneszerzőnek bármikor feltehető kérdéseimre kapott válasz lehetősége pedig egy csodálatos ajándék.” (Dr. Szokody Anikó zongoraművész, a Kecskeméti Kodály Iskola korábbi szakgimnáziumi növendéke, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának adjunktusa, tanára, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram aktív ösztöndíjasa).
„Tóth Péter zeneszerzővel régóta nemcsak szakmai, hanem baráti kapcsolata is van az AURIN Leánykarnak és nekem. Műveit – köztük amiket nekünk írt – több kórusversenyen, fesztiválon bemutattuk nagy sikert hozva a kórusnak. Jó humorú, kedves ember; mindig szeretettel fordult kórusaim felé. Remélem még megörvendeztet minket további nekünk dedikált művekkel! Isten éltesse!” (Durányik László Kodály-, Csokonai- és Prima díjas karnagy, a Kecskeméti Kodály Iskola tanára, a Miraculum-Aurin kóruscsalád alapítója, vezetője)
„Tóth Péter műveivel egyetemistaként találkoztam először. 2010-ben az Ének-zene Tanszék kórusával Brnóban és Olmützben adtunk koncertet egy helyi zenekarral. Ők Haydn A Megváltó hét szava a keresztfán című művét játszották, mi pedig minden mondatot különböző korszakokból származó feldolgozások formájában énekeltünk el. Karnagyunk, Kovács Gábor a »Bizony mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban« (Lk 23,43) igéhez felkérte Tóth Pétert, hogy írjon számunkra egy tételt. Később más műveit – a Pater nostert és a Pax et Bonum-ot – is megszólaltattuk. Kórusművei a kortárs zenétől idegenkedők számára is befogadható, érzékeny, bensőséges muzsika, ami mindig a szövegből indul ki, mindent annak rendel alá. Művészetére igaz Harnoncourt megfogalmazása: »Vallás nélkül nincs művészet, a művészet a köldökzsinór, mely minket az istenivel összeköt.« Nem véletlenül hívtuk meg a Katona József Könyvtárba 2024 tavaszán, amikor is előadásában az Aurin Leánykar közreműködésével mutatta be kórusműveit.” (Virág Barnabás karnagy, a Katona József Könyvtár igazgatóhelyettese, a Magyar Kodály Társaság Kecskeméti Tagcsoportjának elnöke)
„Tóth Péter 60? Hihetetlen! De legalábbis meghökkentő. Körülbelül huszonöt éve ismertem meg, mint fiatal zeneszerzőt (nálunk különösen a zeneszerzők számítanak sokáig fiatalnak), és azóta mintha nem fogna rajta az idő. Tartása, fizimiskája, beszéde mind fiatal emberről árulkodik. Zeneszerzői terméséből főként a kórusműveket ismerem, és sok pályatársammal együtt megkedveltem azokat, mielőtt személyesen megismerkedtünk volna. Különösen nagy hatással volt rám az a bensőséges baráti kapcsolat, amelyet a debreceni Kölcsey Kórus korán elhunyt karnagyával, Tamási Lászlóval ápoltak, és amelynek számos nagyszerű nőikar köszönheti születését, és akit máig is Tóth Péter műveinek leghitelesebb tolmácsolójaként tartok számon. Közelebbről akkor ismerkedtünk meg, amikor 2009-ben a szegedi Bartók Béla Nőikart is megtisztelte egy művével, amelyet Hommage à Miklós Kocsár szöveggel ajánlott tanárának. Az Erdélyi Zsuzsanna gyűjtötte archaikus népi imádságok részleteiből összeállított szöveg balladai hangon előadott drámai passiótörténetet alkot. Nemcsak a számunkra komponált kórusért, hanem az azóta több területen is kialakult együttműködésünkért is köszönettel tartozom Tóth Péternek, a Kontrapunkt Music kiadó alapítójának és a SZTE Bartók Béla Művészeti Intézet tanszékvezetőjének. Isten éltesse sokáig egészségben, adjon további alkotó erőt a komponáláshoz és energiát sokoldalú közéleti tevékenységéhez!”
(Dr. Ordasi Péter, a pályáját Kecskeméten, a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnáziumban tanárként és kórusvezetőként kezdő Liszt-díjas és KÓTA-életműdíjas, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett karnagy).
Fotó: Tóth Marcell
Forrás: hiros.hu
