Az Alapítási ünnepen arra emlékeznek, hogy 132 évvel ezelőtt települt be 105 szőlőművelő család a Balaton-felvidékről a mai Helvécia település területére, hogy a Svájcban született Wéber Ede álmát megvalósítva virágzó szőlőbirtokot hozzanak létre a homokon. Az ünnepet idén 2024. március 2-án, szombaton rendezik meg.
Immár 7. alkalommal rendezik meg a település Alapítási ünnepét 2024. március 2-án, szombaton, melyre szeretettel várják a település lakosságot. Lesz élőzene, gyermekműsor, országosan ismert fellépő, ugrálóvár, kézműves termékek, arcfestés, vattacukor, forró tea, friss töpörtyű, forralt bor, kemencés kenyérlángos, délben pedig disznótoros kóstoló.
Idén is meghirdették a tárcsás sütögetést, és a süteménysütő versenyt is, melyre várják a jelentkezéseket. A zsűrizést követően értékes ajándékban részesülnek a díjazottak, majd a sütemények kóstolására is lehetőség lesz ezt követően.
A délután igazán izgalmas lesz, hiszen a tombolasorsoláson értékes nyereményeket sorsolnak ki, a fődíj pedig egy kismalac lesz.
Wéber Ede 1887-ben egy svájci üzlettársának segítségével kezdett vállalkozásba, majd később Kecskemét határában svájci tőkések közreműködésével 2000 holdas szőlőtelepet létesített Helvécia néven. Mivel megismerkedett Miklós Gyulával, a szőlőtelepítés kormánybiztosával, aki 200 családnak megélhetést nyújtó szőlőtelepet kívánt létesíteni a Duna-Tisza közén, hozzákezdett a kedvére való, nagy terv megvalósításához: benyújtotta földvásárlási kérelmét, amelyet Kecskemét helyi közgyűlése és Lestár Péter polgármester támogatott úgy, hogy 1891. november 20-án a törvényhatósági bizottság azzal a feltétellel szavazta meg a város tulajdonában levő 2000 hektár immunis homokterület eladását, hogy a vevők azonnal megkezdik a szőlő telepítését.
1892 tavaszán a kecskeméti vasútállomásról baktatott ki a pusztába 88 magyar és 17 német anyanyelvű család, akik vállalkoztak a – valljuk be – akkor még bizonytalannak látszó kísérletre: Weber Ede irányításával nekiláttak a szőlőtelepítésnek és új lakóhelyüket az alapító iránti tiszteletből Helvéciának nevezték el. Az alföldi homok megkötésének lelkes előharcosa volt. Munkájáról később így írt: „a telepítés célja nem csupán üzlet, nem csupán a jogosult legmagasabb polgári haszon elérése volt, hanem ezen célok mellett azon ideális és hazafias feladat is, hogy Kecskemét város és a telepítő társaság a Dunántúl filoxéra által sújtott, kereset nélkül maradt polgárait a biztos kivándorlástól avagy elzülléstől megóvja s részükre a filoxéramentes homoki szőlők letelepítése által tisztes megélhetést és kenyérkeresetet biztosítson.”
Wéber közreműködött a Kecskemét-fülöpszállási helyiérdekű vasút létrehozásában is. Ebben 1905-ben építette kastélyát a Wéber-kastélyt, Bagolyvár néven. Helvécián, (építész: Székely Ödön) a vasútállomás közelében a Trieszt mellett álló Miramare kastély mintájára, neoromantikus stílusú új lakóházát és alatta hatalmas pincét, valamint présházat építtetett.
