Egy új kutatás szerint az Atlanti-óceán egyik legfontosabb áramlási rendszerének összeomlása jóval valószínűbb, mint idáig hitték.

Egy friss, a Science Advances tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az Atlanti Meridionális Áramlási Cirkuláció (AMOC) – a Föld egyik legfontosabb óceáni áramlásrendszere – az eddig gondoltnál sokkal nagyobb valószínűséggel omolhat össze a 21. század végére. A tudósok az új eredményt nagyon aggasztónak minősítették, mivel az összeomlásnak katasztrofális következményei lennének Európára, Afrikára és az Amerikákra nézve.

Az AMOC lényegében egy hatalmas „szállítószalag”, amely a trópusokon felmelegedett vizet az Atlanti-óceánon keresztül Európa és az Északi-sark felé tereli, ahol a víz lehűl, lesüllyed, majd a mélyben visszaáramlik. Ez a rendszer alapvetően befolyásolja Európa, köztük hazánk éghajlatát is: enyhébb teleket és mérsékeltebb nyarakat köszönhetünk részben neki. Az éghajlatváltozás következtében ez az áramlási rendszer jelenleg az elmúlt 1600 év leggyengébb állapotában van.

Az éghajlatkutatók számos különféle számítógépes modellt alkalmaznak a jövőbeli klíma értékelésére. Az összetett AMOC-rendszer esetében azonban ezek igen eltérő eredményeket adnak: egyes modellek 2100-ra semmilyen további lassulást nem jeleznek, mások viszont körülbelül 65%-os, vagyis hatalmas lassulást prognosztizálnak – még akkor is, ha a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátást fokozatosan nettó nullára csökkentjük. A kutatás során valós óceáni megfigyelési adatokat vetettek össze a meglévő éghajlati modellekkel, ami nagy mértékben szűkítette a bizonytalansági tartományt. Sajnos azonban így is a legsúlyosabb jövőt valószínűsítő modellek egyeznek a legjobban a valósággal.

Az eredmények szerint

2100-ra 42–58%-os lassulás várható, ami szinte biztosan az áramlás összeomlásához vezet.

Mi okozza a gyengülést?

• az Északi-sarkvidék gyors felmelegedése
• megnövekedett csapadékmennyiség
• grönlandi jég olvadása

Ezek mind több édesvizet juttatnak az óceánba, ami gyengíti az áramlást, mert csökkenti a víz sűrűségét és a lesüllyedését.

Mi történne, ha összeomlana?

A következmények globálisak lennének, de Európát különösen súlyosan érintenék.

• Extrém hideg telek és súlyos nyári aszályok Európában
• 50–100 centiméteres tengerszint-emelkedés az Atlanti-óceán partvidékén
• trópusi csapadékövezet eltolódása miatt mezőgazdasági katasztrófa Afrikában és Dél-Amerikában

Fontos hangsúlyozni, hogy az összeomlás nem egyik napról a másikra következne be – ha bekövetkezik, az egy évszázados folyamat lenne. Az igazi veszélyt az jelenti, hogy a rendszer elérhet egy visszafordíthatatlan billenési pontot, amelyen túl a folyamat már nem állítható meg. Stefan Rahmstorf, az egyik vezető AMOC-kutató szerint ez a billenési pont akár a század közepén is bekövetkezhet. Mindez ismét rávilágít arra, hogy a globális felmelegedés mérséklése nemcsak a hőmérséklet-rekordok miatt létfontosságú, hanem azért is, mert a klímarendszer egyes elemei visszafordíthatatlan változásokra lehetnek képesek.

Fotó: pexels.com

Forrás: idokep.hu