Korán sötétedik, reggelente nehezebb kikelni az ágyból, és sokan érzik úgy, hogy kevesebb az energiájuk. Az őszi-téli levertség gyakori, de van, amikor több annál: a szezonális affektív zavar (SAD) a depresszió egyik formája, amely jellemzően télen jelentkezik, és tavaszra-nyárra elmúlik. Összegyűjtöttük, mire érdemes figyelni, és mi segíthet.

Milyen tünetekkel jár?

A brit nemzeti egészségügyi szolgálat (NHS) összefoglalója szerint a szezonális affektív zavar fő tünete a télen jelentkező, nyárra elmúló depresszió. Ritkábban fordított a helyzet, és nyáron jelentkeznek a panaszok. Jellemző tünetek lehetnek:

• tartósan rossz hangulat,
• érdektelenség olyan dolgok iránt, amelyek korábban örömet okoztak,
• bűntudat, reménytelenség vagy értéktelenség érzése,
• nyugtalanság, ingerlékenység,
• koncentrációs nehézség,
• a szokásosnál nagyobb étvágy, több evés,
• fokozott fáradtság, több alvás.

Az NHS szerint a diagnózis felállításánál az is szempont, hogy a panaszok legalább két éve visszatérően ugyanabban az évszakban jelentkeznek-e.

Mi állhat a háttérben?

A pontos okot nem ismerik, de a szakemberek szerint összefüggésben lehet a téli rövidebb nappalokkal, a kevesebb természetes fénnyel. Ez befolyásolhatja az agyban a hangulatot és az alvás-ébrenlét ritmusát szabályozó anyagokat, például a melatonint és a szerotonint.

Mit tehetünk magunkért?

Az NHS a következő önsegítő lépéseket javasolja:

• Minél több természetes fény: érdemes minden nap kimenni a szabadba, amíg világos van – akár egy rövid ebédidei séta is számít.
• Rendszeres mozgás.
• Tartsuk a kapcsolatot a barátokkal, családdal, és ne adjuk fel a megszokott programjainkat.
• Rendszeres alvás: lehetőleg minden nap ugyanakkor feküdjünk le és keljünk fel.
• Kerüljük a túlzott alkoholfogyasztást, és lefekvés előtt ne nyomkodjuk a telefont.

Mikor kérjünk segítséget?

Ha úgy érzi, a tünetek hetek óta tartanak, megnehezítik a mindennapokat, vagy már kezelés mellett sem javulnak, forduljon háziorvosához. A szezonális depresszió kezelhető: az NHS szerint a lehetőségek között szerepel a beszélgetésen alapuló terápia (például kognitív viselkedésterápia), szükség esetén gyógyszeres kezelés, és sokan a fényterápiát is hasznosnak találják. Fényterápiás lámpa vásárlása előtt is érdemes orvossal egyeztetni, mert bizonyos szembetegségek vagy gyógyszerek mellett nem ajánlott.

Ha önnek vagy valakinek a környezetében önsértő vagy öngyilkossági gondolatai vannak, azonnal kérjen segítséget: a Lelki Elsősegély Telefonszolgálat éjjel-nappal ingyenesen hívható a 116-123-as számon, közvetlen veszély esetén hívja a 112-t.

Forrás: NHS (nhs.uk)
Fotó: StockSnap (CC0)

A cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot és tanácsadást.

Kövesd a Bácshírt a Facebookon is: https://www.facebook.com/100204638558717