A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház 130. jubileumi évadának első nagyszínházi premierjeként szeptember 25-én mutatta be a Kodály – Hegyi éjszakák című előadást. (Fotó: Benkő Emese)
A Kovács Dominik és Kovács Viktor által írt darab Kodály Zoltán alakját ezúttal nem a közismert zeneszerző, zenetudós és pedagógus felől, hanem az ember szemszögéből vizsgálja. A Kovács Lehel rendezésében színpadra állított produkció egy kivételes életút személyes, szürreális és helyenként groteszk oldalait tárja a közönség elé.
Kodály Zoltán neve Kecskeméten különleges jelentőséggel bír. A hírös város szülötteként emlékét intézmények, közterület és iskola is őrzi, a Kodály Intézetbe pedig a világ számos pontjáról érkeznek zenepedagógusok. A zeneszerző öröksége ma is meghatározó része a magyar kultúrának, személyét azonban gyakran a róla kialakult, szinte szoborszerű kép takarja el.
A Kodály – Hegyi éjszakák éppen ezt a képet bontja le. A történet az ötvenes évek végén indul, amikor az idős Kodály Zoltán feleségét, Sándor Emmát ápolja. A visszavonultan élő zeneszerzőt eközben a minisztérium emberei rendszeresen felkeresik, és együttműködésre próbálják rávenni. Emma halálát követően Kodály még kiszolgáltatottabbá válik a hatalom kisajátító szándékának, miközben gyászába és emlékeibe menekül. Ebbe a letargikus időszakba érkezik egy új szerelem, amely azonban sem a nyilvánosságban élő Kodály-képhez, sem a kor szellemiségéhez nem illeszkedik.
A darab azt vizsgálja, mi történik akkor, amikor egy közismert alkotó magánemberként próbálja megélni saját érzéseit és döntéseit. Vajon szabaddá tesz-e az önazonosság, vagy éppen kiszolgáltatottá teszi azt, aki vállalja önmagát? A történetben a magánélet és a történelem, az alkotói szabadság és a hatalom elvárásai folyamatosan egymásnak feszülnek.
A szerzőpáros épp a premier előtti napokban vehette át a Junior Prima Díjat, amivel drámaírói munkájukat méltatták. A Kovács ikrek a darab megírásakor többek között Bónis Ferenc, Péteri László, Körber Tivadar és László Ferenc Kodályról szóló műveiből, az Így láttuk Kodályt című visszaemlékezés-gyűjteményből, Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Lukács György interjúiból, valamint Kodály Zoltán publicisztikáiból és naplójegyzeteiből merítettek. Az előadás ugyanakkor nem hagyományos életrajz: a valós események mellett fikciós elemek is helyet kaptak benne. A Kodály – Hegyi éjszakák dramaturgja Gyulay Eszter volt.
A rendezői koncepció egyik különlegessége, hogy két Kodály Zoltán jelenik meg a színpadon. Az idős Kodály szerepében Gálffi László látható, míg a fiatal zeneszerzőt Koltai-Nagy Balázs alakítja. A két életkor párhuzamos jelenléte lehetőséget ad arra, hogy a közönség egyszerre lássa a népdalgyűjtések időszakának fiatal alkotóját és az élete végén járó, veszteségeivel, emlékeivel és a rá nehezedő történelmi örökséggel küzdő művészt.
A rendező, Kovács Lehel számára évek óta fontos gondolat volt, hogy Kecskeméten szülessen egy Kodály Zoltánról szóló előadás. Nem valamelyik ismert Kodály-mű újabb színpadi feldolgozását kereste, hanem magát az embert szerette volna közelebb hozni a nézőkhöz. A rendezői megközelítés szerint Kodály életében egyszerre van jelen a művészi szabadságért folytatott küzdelem, a veszteség, a szerelem, a magány és az önazonosság kérdése.
Az előadás zenei világa szintén túlmutat a Kodály-művek egyszerű egymásutánján. A kiindulópont a magyar népzene, az a zenei világ, amelyet Kodály egész életében kutatott, gyűjtött és továbbadott. A népzene és a néptánc az előadás szerves részévé válik. Ehhez a rendezői elképzeléshez Szegvári Júlia munkája kapcsolódik szorosan, aki nemcsak a népzenei világ kialakításában vett részt, hanem a néptánc és színpadi mozgás megteremtésében is. A darab zenei szövetét is együtt gondolták át a rendezővel. A zenei vezetői feladatokat Szegvári Júlia és Drucker Péter látják el, a koreográfiát Szegvári Júlia jegyzi, társkoreográfus Hasenfratz Mátyás, koreográfusasszisztens pedig Raj Martin.
A látványvilág központi eleme a napraforgók sokasága, amely egy erőteljes szimbólum, míg a zöld szín összekapcsolja a tantermek világát és Kodály természet iránti szeretetét. Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Molnár Anna.
A főbb szerepekben Gálffi László, Koltai-Nagy Balázs, Danyi Judit, Vajda Boróka, Hajdú Melinda, Szabó Dorottya, Garamvári Ádám, Szegvári Júlia, Hegedűs Zoltán, Sirkó László és Körtvélyessy Zsolt látható. A produkcióban közreműködik a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház ének- és zenekara, akikhez több vendégművész is csatlakozott.
Kodály generációról generációra öröklődő szellemiségét az előadásban a gyermekek jelenléte is erősíti: felvételről közreműködik a Kodály Iskola Miraculum Gyermekkórusa, illetve az Aurin Leánykar, így a fiatal énekesek hangja is bekapcsolódik a történetbe.
A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház 130. évadának első nagyszínházi premierje tehát tisztelgés a város világhírű szülötte előtt – de nem ünnepélyes portréval, hanem egy hús-vér ember történetével. Egy olyan Kodállyal, aki nemcsak komponált, tanított és népdalokat gyűjtött, hanem szeretett, gyászolt, döntött, küzdött és minden körülmények között igyekezett megőrizni saját szabadságát.
Az előadás a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, a Magyar Tudomány Éve a színházban program keretében valósult meg, így a premieren Cseke Péter színházigazgató mellett köszöntő beszédet mondott Kecskeméti Gábor, az MTA főtitkára.
A mű a Proscenium Szerzői Ügynökség közvetítésével kerül előadásra.
Fotó: Benkő Emese
